lemaradás....

Hát elég régen írtam, nagyon el vagyok maradva, sajnálom....
Igyekszek pótolni! Megpróbálom témák szerint rendszerezni, remélem sikerülni fog!

Vérvétel:
Karácsony előtt visszamentem a kontroll-vérvételre, hogy ellenőrizzük a vasat, és a terhelt cukromat is. Fele-fele eredmény született. A 120 perces cukrom lement 5,1-re ami nagyon jó. A vérképem viszont tovább romlott, így elkerülhetetlen lett a vénás vaspótlás. Karácsony előtt megkaptam az elsőt, sőt, karácsonykor is be kellett menni a kórházba a továbbiakért, és tegnap megvolt az utolsó, az ötödik is. Pénteken kell visszamenni, hogy levegyék a vért, aminek hétfőn lesz eredménye. valószínű nem fog reális képet mutatni, a házidokim így rendelkezett... Azért csütörtökön, mikor megyünk a nőgyógyászomhoz, megkérdezem róla a véleményét.


Csajok...
Rengeteget mozognak, főleg az egyik! Deez eddig is így volt, hogy ő volt mindig a többet mozgó. kíváncsi vagyok, hogy ez megmarad-e majd születésük utánra is, vagy esetleg megfordul. Már hallottam ilyenről. Úgy néz ki meg vannak a neveik is, Sára és Janka. A jelenleg örökmozgó, A-baba lesz Sára, a kisebb, nyugisabb pedig Janka. Bár erre nem mernék mérget venni, hogy nem fog változni még a nevük Elég fent rugdosódnak, az erősebb sztem tuti fejvégű, de majd csütörtökön kiderül. Van egy pont a hasamon, jóval köldök felett, ahol mindig kidugja valaki valamilyét, de olyan erősen! Ez a hely már akkor is fáj, ha épp nincs ott senki, olyan, mintha meg lenne ütve, de kívülről nem látok rajta kék foltot

Karácsony...
nagyon gyorsan eltelt, nagyon jó volt, minden okésan sikerült. A gyerekek örültek az ajándékoknak, mindenki azt kapta, amit szeretett volna. A hangulat is szuper volt, meg minden. Én is megkaptam az ajándékomat, karikagyűrűt, persze párban. meglepi volt, nem tudtam róla... csak esetleg sejtettem. Nagyon meghatódtam rajta, még a könnyem is kicsordult.
Volt sütés-főzés is, remekül sikerültek azok is.

Szilveszter...
Ilyen nyugis szilveszterünk is régen volt, itthon voltunk, mind a négyen, tévéztünk, és csak néztünk ki a fejünkből, de nagyon jól esett. Társasoztunk is, de nem olyan sokat, mert a gyerekeket lekötötték a filmek, amik mentek a tévében, mi meg örültünk, hogy nem kell csinálni semmit