Na ilyen sem történt még velem, mióta járok be a kórházba vaspótlásra! Szokás szerint lefektetett a nővérke a szurihoz, természetesen a hátamra. Amikor lefeküdtem, éreztem, hogy nem túl kényelmes, de gondoltam hamar túl leszek rajta, és felkelhetek. Nem nagyon szoktam a hátamon feküdni, mert kényelmetlen. Már alig vártam, hogy mindet belém nyomja (lassan kell beadni) mert éreztem, hogy egyre jobban rám tör a rosszullét, mintha szédülni is kezdtem volna, olyan ájulás előtti állapotba kerültem. Amint végzett, mondtam, hogy mintha most egy kicsit rosszul lennék, hadd üljek fel. Ez használt. A nővérke egy cseppet megijedt. Engem elöntött a forróság, éreztem, hogy lángol a fejem, és kiver a víz. Mondta feküdjek le oldalra, de mondtam, ülve most jobb. Engedett be az ablakon egy kis friss levegőt. Utána éreztem, hogy sokkal jobban vagyok, meg is beszéltük, hogy valószínűleg a háton fekvés nem tett jót, a babák nyomták már a gerincem, vagy a hasi aortámat, és emiatt kapott el a rosszullét. Azért behívott egy dokit is, hogy hallgasson meg, aki azt mondta hogy megmaradok : )) Kicsit ugyan gyorsabban ver a szívem, de nincs gond. (gondolom gyorsan próbálta bepótolni az előző nem megfelelő vérellátást) Majd még ott voltam egy kicsit, beszélgettünk, de mivel semmi bajom nem volt, így hazajöhettem. Legközelebb kedden kell menni, még mindig van 2 adaggal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése